A csomagolásfejlesztések modernizálásának köszönhetően a húskészítmények versenyképessége folyamatosan növekszik.

Igazgató úr, a tulajdonosváltással milyen kihívásokkal kellett szembenéznie az elmúlt időszakban?

Tekintettel arra, hogy 2016. december 1-vel az új tulajdonos, Frank Liu úr a Pápai Hús eszközeit vásárolta meg, a cég újraindításához a hatósági engedélyek, a vevői és szállítói szerződéskötések, a dolgozók átvétele nagyon komoly kihívást jelentett. A társaság labilis működése az elmúlt öt évben azt eredményezte, hogy az üzleti partnerek a cég jövőjével kapcsolatosan teljesen  elbizonytalanodtak. Nem kis energiánkba került meggyőzni partnereinket arról, hogy ez a jövőben másképp lesz. Ez a bizonytalanság jelentős kockázati tényező volt az indulás pillanatában.

 

Az új változások tekintetében mennyiben sikerült nyereségessé tennie a vállalatot?

A Pápai Hús az elmúlt évben sikerrel stabilizálta a helyzetét azáltal, hogy a tulajdonos által biztosított pénzügyi befektetések a cég működését, technológiai és technikai rehabilitációját biztosították. Az elmúlt időszakban elmaradt felújítások és technológiai fejlesztések az év eleje óta folyamatosan valósulnak meg, amelyek eredményeként a termelő üzemrészek kapacitása megduplázódott. A szállítói és vevői bizalom helyreállt, az export piacok bővültek, belföldön a hús és húskészítmény értékesítése nagymértékben bővült.

 

Az újítás terén sikerült a vevőkör bővítése és az új stratégia kidolgozása is?

A társaság célul tűzte ki, hogy az ázsiai piacon jelentős mértékben bővíti és növeli értékesítését. Ennek eredményeként folyamatosan értékesíti termékeit az USA-beli, kínai, japán és taiwani piacokon. Újdonságként jelent meg, hogy a nyers, darabolt húsokon kívül a készítmény - értékesítés is piacra került. A Pápai Hús piaci stratégiájához tartozik, hogy elsősorban a termékek esetén a hozzáadott érték növelése a cél, hogy a tradicionálisan elismert Pápai Hús márka a jövőben is meghatározó legyen. Jelentős fejlesztéseket hajtunk végre a technológia vonalak korszerűsítésében.

 

Nem kis erőfeszítésébe került a cég újjászervezése, rehabilitációja és a technológia fejlesztése. Mit jelent ez a számok tükrében?

2017-ben több mint 2 milliárd forintot fordítottunk a cég rehabilitációjára és technológiai fejlesztésére, és ebben az évben is az előző évhez hasonló nagyságrendet fordítunk korszerűsítésre.

 

Milyen lehetőségeket látnak a jövőben akár az emberi erőforrás vagy az innováció, az új technológiák bevezetése terén?

Az innováció fontos szerepet játszik a cég életében annak érdekében, hogy versenyképességünket fokozni tudjuk, és a mai kor követelményeinek megfelelő minőségű, egészséges termékfejlesztéseket tudjunk megvalósítani. Az új korszerű technológiákhoz képzett emberi erőforrásra van szükség, ezért szoros együttműködést alakítottunk ki az egyetemekkel.

 

Milyen terveik vannak az elkövetkezendő egy évben a szervezés, modernizálás, a húskészítmények értékesítése és egyáltalán a piac terén?

2018 évben mintegy 20-25%-kal növeljük termelésünket, és a belföldi és export piacokon jelentős növekedéssel számolunk. Megfelelő mennyiségű alapanyag biztosításához saját hizlaldáinkat korszerűsítjük és bővítjük, szállító partnereinkkel korrekt szerződéses együttműködést alakítunk ki. Terveink szerint 2018-ban 250,000 sertést szándékozunk levágni, és mintegy 27,000 tonna húst és húskészítményt értékesítünk a belföldi és export piacokon. Az árbevételünk mintegy 35%-át exportból szándékozunk realizálni. Ahogy a bevezetőben említettem, elsődleges célunk újjáéleszteni a Pápai Hús márkát, amelynek érdekében további befektetéseket tervezünk a húsfeldolgozó cég termelésének felfuttatásához. Az új menedzsment a Pápai hús jövőjének biztosítását elsősorban az exportpiacokon való megjelenésben látja. Kiemelt célunk, hogy a magyar fogyasztók is megtalálják a polcokon a Pápai Hús jól megszokott, tradicionális termékeit.

 

Kovács László 1976-ban, a Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát és pályakezdőként a Pápai Húsiparnál kezdte meg tevékenységét. 1984-ig a Pápai Hús keszthelyi gyáregységében dolgozott műszaki és termelési főmérnökként. A 90-es évek elején termelési és kereskedelmi igazgatója lett a társaságnak. A cég ebben az időszakban jelentős szerepet játszott az export piacok bővítésében. 1998-ban a kaposvári Pini Hungary Kft. húsipari cég vezérigazgatói tisztségét töltötte be. Ezt követően Magyarország egyik legnagyobb húsipari társaságánál, a Délhús Zrt.-nél elnök-vezérigazgatóként folytatta pályafutását. 2005-ben a Délhús Zrt. megvásárolta Magyarország legpatinásabb és legnagyobb húsipari társaságát, a Pick Zrt.-t. A két cég egybeolvadását követően az elnök-vezérigazgatói teendőket látta el 2012-ig, majd ezt követően igazgatósági elnökként 2016-ig dolgozott a társaságnál. 2016 decemberében a válságban lévő Pápai Hús új tulajdonosa felkérte, hogy ügyvezető igazgatóként segítsen a cég újraszervezésében.

 

Készítette: Hajtman Béla, IPARI RIPORTOK