Magyarországon mintegy 4,5 millióan dolgoznak, a 2018. évi 3,7 százalékos munkanélküliségi ráta jóval az uniós átlag alatt van, a foglalkoztatottak száma még tovább emelkedhet az országban, amiben az oktatásnak és a képzésnek fontos szerepe lesz. 2020. szeptember 1-től új szakképzési modellt vezetnek be. Kérem, tájékoztassa olvasóinkat erről az oktatási reformról, amely leginkább a szakképzést érinti!

Abból indulunk ki, hogy a rendszerváltást megelőzően Magyarországon egy nagyon jó szakképzés működött, mely sikeres volt, s ez a rendszerrel együtt megbukott. Ez a rendszer szétesett, s ezzel együtt új alapokra kellett helyezni az oktatást. Ez nemcsak Magyarországon volt így, a rendszerváltás után más országokban is ez a folyamat ment végbe. A szakképzést illetően a német duális rendszer elemeit próbáltuk átemelni ebbe a képzési struktúrába, s ennek továbbgondolásaként egy új szakképzési rendszert alakítottunk ki a kormány támogatásával. A kormány meghallgatta a Kamara véleményét, melynek értelmében a duális képzés felügyeletét a Kamara végzi, amely jórészt a képzési tananyagnak az előkészítését is magára vállalta. Az a véleményünk, hogy mindenképpen keresletorientált szakképzésre kell fókuszálnunk, mégpedig a munkaerőpiac igényeinek megfelelően, s azoknak eleget téve. Ágazatonként más és más az igény, ezért a vállalatokat is bevontuk, s velük együttműködve, a vállalatvezetőket megkérdezve indítunk olyan képzéseket, melyekre nagy szükség van és lesz a munkaerőpiacon. Másrészt igyekszünk átjárást képezni a szakképzés és az egyetemi oktatás között. Ezzel szeretnénk ösztönözni azokat a tehetséges diákokat is, akik, szeretnék továbbképezni magukat, hogy könnyített eljárásban az egyetemi oktatásban is részt vehessenek.

 

Ezt konkrét gyakorlati példával is alá tudná támasztani?

Ha valaki ügyes esztergályos, s úgy gondolja, hogy elméleti ismereteit is szeretné tökéletesíteni, legyen lehetősége bekerülni a felsőoktatásba, adott esetben a mérnökképzésbe. Így szeretnénk még vonzóbbá tenni a szakma tanulását, s egyúttal elérni azt is, hogy rendszeres jövedelemben részesüljön a diák. Azt is tudjuk, hogy a szakképzésre általában a vékonyabb pénztárcájú szülők gyermekei jelentkeznek, ezekben az esetekben a szocializálás szempontjából is fontos, hogy a diák havi jövedelemben részesüljön. Saját maga gazdálkodhat a pénzével. Mostanra már azt is elértük, hogy többen iratkoznak be a szakképzés rendszerébe, mint a gimnáziumokba. Ezidáig ez nem így volt, tehát ezzel a folyamattal a munkaerőpiac is hatékonyabbá válik. Nem beszélve arról, hogy ehhez egy infrastrukturális fejlesztés is hozzátartozik, vagyis a szakképzés megreformálásával, intézmények összevonásával már érdemes sportcsarnokot vagy uszodát építeni a szakképző centrumok közelébe, s így üzemgazdasági fejlesztéssel ténylegesen vonzóvá válhat egy-egy településen a szakoktatás. A lényeg, hogy ezzel a reformtörekvéssel 2020 szeptemberétől a munka becsületét szeretnénk visszaszerezni

 

Mindezt országos jelentőségűvé és méretűvé szeretnék tenni?

Ezt az új modellt valamennyi szakképzési központra kiterjesztjük. Tudni kell, hogy Magyarországon jelenleg négy szintje van a középfokú oktatásnak: a speciális igényű oktatás, vagyis a hátrányos helyzetűek, testi vagy szellemi fogyatékosok oktatása néhány ezer diákot érint, a második a szakmunkásképzés, amikor közvetlenül egy szakmát tanítunk meg, s annak az alapjait, a harmadik szintbe tartoznak a szakgimnáziumok, amikor technikumot hozunk létre 5 éves oktatással, s az 5. évben a diák a szakmát tanulja, a negyedik pedig a gimnáziumi oktatás.

 

Az utóbbi időben azt látjuk, hogy a visegrádi négyek országai nagy erőt képviselnek Európa politikai palettáján és fontos tényezővé váltak az EU-s tárgyalások során is, vagyis egyre nagyobb súllyal bírnak térségünkön kívül is. Az összefogás és együttműködés szemmel látható. Elmondható ugyanez a visegrádi négyek gazdasági együttműködésére is az Iparkamarák tekintetében?

Nagyon jó, szinte baráti a kapcsolatunk valamennyi Iparkamarával elnöki szinten is. Jelenleg elsősorban a politikai együttműködés nagyon erőteljes, ennek függvényében ezt mindenképpen tovább kell fejleszteni és építeni a gazdasági kapcsolatok és együttműködés irányába is. Komoly infrastrukturális együttműködési megállapodások előtt állunk, melyeknek megtárgyalásai az előkészítés fázisában vannak. Az energetikában már jelentős előrelépések történtek. Vannak olyan klaszterek, ahol ezeknek az együttműködéseknek a szerves része már megindult, ilyen például a szlovák-magyar autóipari klaszter, de ugyanez elmondható a többi iparágról is. A kamarai együttműködést illetően még hatalmas lehetőségek előtt állunk, ugyanakkor legfőképpen természeti adottságainkból kifolyólag vannak közöttünk különbségek, de épp ezáltal erősíthetjük egymás gazdasági életét, s ezek a különbözőségek további együttműködésekre sarkallnak és ösztönöznek bennünket. A legfontosabb, hogy a politikai együttműködésen túl erős gazdasági háttérrel rendelkezzünk!

 

Az autóiparban az elkövetkezendő években váltás lesz várható, ez pedig az elektromos autók térnyerése. Fel vannak rá készülve, s mit fog ez eredményezni?

Az biztos, előbb-utóbb bekövetkezik a váltás. Azt még nem tudjuk, milyen sebességgel és irányba fog haladni. A hibridautók kérdése a közeli években fog eldőlni. A portfólió és kutatásfejlesztés német kézben van, amit egyébként jónak tartok. Nekünk a változásokra oktatással, képzéssel kell felkészülnünk, akár középfokú, de felnőttoktatással is. Zalaegerszegen építettünk egy autóipari tesztpályát, amelynek kifejezetten az a célja, hogy az autóipari fejlesztéseket és kutatásokat Magyarországra vonzzuk. A tesztelést további lépések fogják követni. Készenlétben kell lennünk. Minden országnak reagálnia kell erre a folyamatra, azt még nem tudjuk, hogy ez hogyan és miképpen fog lezajlani.

 

Elnök úr, Ön egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy kirobbanó erőben van a magyar gazdaság. Mivel tudja alátámasztani állításának igazát 2019 nyarán?

Tény, hogy Magyarország kormányának növekedésösztönző gazdaságpolitikája révén 2013-ban fordulat következett be, a magyar gazdaság tartósan magas ütemű bővülést ér el, az elmúlt évben a magyar gazdaság 4,9 százalékkal nőtt. Cél, hogy gazdaságunk bővülése legalább 2 százalékponttal meghaladja az Európai Unió növekedési ütemét.

Az is tény, hogy 2002 után, mint Kamara, nagyon erőteljesen bíráltuk a kormányzást. Konfliktusba kerültünk az akkori kormánnyal. Eléggé eldurvult ez a vita. Magyarország a rendszerváltás utáni évekből tíz évet vesztegetett el és egy hibás gazdasági társadalompolitika mentén 2002 és 2010 között nagyon nagy lemaradás jellemezte országunkat a többi visegrádi országhoz képest. 2010 és 2013 között az átalakításnak volt egy költsége, a gazdasági rendcsinálásnak nagy ára volt, de 2013-tól fellendülőben, növekedési pályán vagyunk. Nincs olyan makroágazati mutató, amely ne lenne pozitív, az államadósság folyamatosan csökken, a GDP tartósan magas, a munkanélküliség rendkívül alacsony, a lakossági megtakarítások folyamatosan növekszenek. Nem tudok olyan fejlesztésről, amely ne lenne Európa legjobbjai között. Nagy kérdés a külgazdaságnak az alakulása, mivel akárcsak a többi posztkommunista országra, ránk is befolyással lesznek a nagyobb gazdasági rendszerrel rendelkező országok.

 

Említsen meg olyan ágazatokat, melyeknél ez az Ön által említett kirobbanó erő érzékelhető!

Legfőképpen az autóipart említeném, amely szépen fejlődik, még akkor is, ha vannak bizonytalan tényezők is. Nagyon fontosnak tartom a beszállítók körét. Tudjuk, hogy az autógyártás külföldi tulajdonban van, de a beszállítói láncokon keresztül a hazai cégek nagyon nagy lehetőségekhez juthatnak. De tovább sorolhatnám a kommunikációs technológiákat, az informatika, számítástechnika és a digitális világ szakterületét. Magyarországon nagyon erőteljes a turizmus, az agráriumnak a fejlődése, a gyógyszeripar, illetve az egészségügy is jól teljesít. A rendszerváltás utáni romokra egy nagyon erőteljes gazdasági rendszer épült fel. Kiemelném a hazai középméretű vállalkozásokat is, melyek a jól működő gazdasági élet szerves részei. Ahol van egy jól működő autógyár, oda be kell szállítani a gumiabroncsot, s oda alkatrészgyártók is kellenek, vagy épp karbantartók. Lassacskán így alakulhat ki egy egészséges lánc: különböző szolgáltatások, családi vállalkozások, fodrászat, wellness stb.

 

E kitűnő gazdasági fejlesztések, vállalkozások mellett vannak-e olyan kihívások és veszélyforrások, melyeket jó, ha szem előtt tartunk?

Nagyon sok ilyen veszélyforrás van. Még sok megválaszolatlan kérdés előtt állunk. Hogyan fog alakulni a világgazdaság, az amerikai kereskedelmi háború. A digitális világban Európa lemaradt. Japán, Kína, India ebben elöljáró, legyen szó akár a repülőiparról is. Európa korábbi pozíciója ezekkel a nagyhatalmakkal szemben gyengült. Ugyanolyan komoly kihívásnak számít a munkaerő árának a kérdése is a V4 országaiban.

 

Elnök úr, mivel az Ipari Riportok cseh tulajdonban lévő szakfolyóirat, érdekelne bennünket véleménye, hogyan értékeli a magyar-cseh kapcsolatokat és együttműködést, abból kifolyólag is, hogy nemrég Zeman köztársasági elnök úr is látogatást tett önöknél.

Volt alkalmam Zeman úrnak vacsorát adni, amikor hivatalosan Magyarországon járt. Nagyon jó benyomást tett rám az elnök úr. Sokat tudtam róla, de a találkozások alkalmával személyesen újabb impulzusokat kaphattam tőle. A cseh és magyar gazdaság hasonló helyzetben van, akár a méreteik tekintetében. Igaz, nem vagyunk szomszédos államok, de nem vagyunk messze egymástól. Csehország sokkal racionálisabb és bölcsebb politikát folytatott annak idején, amikor nálunk más kormány volt hatalmon. Úgy tapasztaltam, Csehország sokkal jobban kézben tartotta és megőrizte az iparát, sokkal jobb lépéseket tett a fejlődés és fejlesztés irányába, míg Magyarország nagyon sok hibát vétett. Mi hagyományos iparágainkat alig, vagy egyáltalán nem tudtuk megvédeni. Ami a két ország gazdasági életét illeti, úgy látom, hasonló lesz a fejlődésünk. Főleg az energetika és a nukleáris ipar területén vannak óriási lehetőségeink. Magyarország nagy befektetésre készül ezen a területen, s ebben Csehországnak komoly tapasztalatai vannak az ipari és gyártási kapacitás területén is. Elengedhetetlen az együttműködésünk és a baráti kapcsolataink ápolásra. Ezt bizonyítja az is, hogy látogatása alkalmával Zeman elnök úr olyan vállalkozókkal érkezett, akikkel a vacsora utáni napon a paksi atomerőműben tartottak szakmai megbeszélést.

 

Utolsó kérdésem az atomenergia felhasználására vonatkozik: Ön szerint a villanyenergia gyártásának és fejlesztésének leghatékonyabb módja az atomenergia felhasználása?

A mai tudásunk alapján igen, de nem látjuk még pontosan, lesz-e olcsóbb, mint az atomenergia. Ipari méretekben nézve nem tudjuk előre, mivel készülnek a kulisszák mögött. A gőzenergiát még annyira nem ismerjük. Úgy látom, a villanyenergia gyártásánál egyelőre az atomenergia felhasználása a leghatékonyabb.