Miniszter úr, ha visszatekintünk az elmúlt hónapok gazdasági eseményeire és fejlesztéseire, rendkívül sok beruházást, gazdasági eredményt tudhat magáénak Magyarország. Ezek közül a legfőképpen Magyarországot érintő beruházások közül mely iparágazatokat és azon belül mely fejlesztéseket tudná kiemelni az olvasók számára?

Az elmúlt évek gazdasági kihívásaira Magyarország bátor és eredményes válaszokat adott, aminek köszönhetően mára a világ legnagyobb, legversenyképesebb és leggyorsabban fejlődő vállalatai is úgy tekintenek hazánkra, mint ahová érdemes befektetni. A közelmúltból az egyik legjelentősebb beruházás a BMW debreceni gyára, de ugyanígy jelentős az elektromotorok sorozatgyártásának megkezdése az AUDI kutatási-fejlesztési központjában, Győrben, illetve a Mercedes-Benz új autógyárának építése Kecskeméten.

Az autóipari beruházásokon túl kiemelendő a magyar gyógyszeripar, amely nemzetközi szinten is versenyképes: 2017-ben az itt készült gyógyszerek 84 százalékát külföldön értékesítették. Ezzel hazánk felkerült a 20 legnagyobb gyógyszeripari exportőr ország listájára.

Mindezek mellett szép eredményt tudunk felmutatni a kutatás-fejlesztés és a szolgáltató központok terén. Összeségében a beruházások volumene 2018 harmadik negyedévében 22,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi eredményt, így ezzel várhatóan az elmúlt 4 évhez hasonlóan idén is rekordot döntünk.

 

Ha a V4 országok gazdaságát egybevetjük, akkor az EU egyik legmeghatározóbb piacával rendelkezik. Az sem mellékes szempont, hogy Magyarország gazdasági mérlege milyen a V4 országok összehasonlítása tekintetében. A V4 országok tekintetében melyik gazdasági fejlesztést tudná kiemelni?

Kétségtelen, hogy napjainkra a közép-európai térség vált Európa gazdasági motorjává. Beszédes példa, hogy 2017-ben a V4 országok és Németország közötti kereskedelem 60 százalékkal múlta felül a német-francia kereskedelmi forgalmat, amit az európai gazdaság gerincoszlopaként szoktak emlegetni.

Mostanra elmondhatjuk, hogy az Európai Unió legeredményesebb és legszorosabb szövetsége a Visegrádi Csoport. Ezt annak köszönhetjük, hogy a V4 országok egységesek tudtak maradni mind gazdasági, mind politikai kérdésekben.

A sikereken kívül azonban az is fontos, hogy csökkentsük a versenyhátrányunkat az infrastrukturális hálózat tekintetében Nyugat-Európához képest. A fejlesztések közül kiemelném a stratégiailag különösen fontos, a V4 országok fővárosait összekötő gyorsvasút tervét, amelyről idén szeptemberében döntöttek a visegrádi országok miniszterelnökei. Arról is megegyeztünk, hogy a megvalósíthatósági tanulmányt 2020-ra véglegesítjük.

 

Az autóipar termelési értéke 2017-ben 8038 milliárd forintot tett ki, ami történelmi rekord, és a teljes magyar feldolgozóipari kibocsátás 28,7 százalékát adta. A 2017-es évben a kivitel meghaladta a 100 milliárd eurót. Minek köszönhetőek ezek a kiváló eredmények?

Az elmúlt évek rendkívüli világgazdasági és világpolitikai változásai számos régiót, országot és vállalatot próbára tettek, ebben a turbulens időszakban számtalan új kihívással kellett szembesülnünk. Magyarország képes volt időben észlelni a változásban rejlő lehetőségeket. Megfelelő válaszokat adtunk az újszerű kihívásokra és élni tudtunk a helyzet adta lehetőségekkel.

A kormány bevezette többek között Európa legalacsonyabb egykulcsos adóit és legrugalmasabb munkajogi szabályozását, valamint átalakította a közép- és felsőfokú oktatás rendszerét. A határvédelemnek köszönhetően pedig a Magyarországra hozott külföldi beruházások biztonságban vannak. Így hazánk nem csak megállta a helyét, hanem Európa legversenyképesebb és legbiztonságosabb befektetési környezetét hozta létre.

 

A múlt évben Magyarországra érkezett beruházások száma szintén rekordot döntött. A beruházásösztönző rendszeren keresztül 2016-ban 71, 2017-ben 96 beruházás jött Magyarországra, ebből 36 az autóiparba. Ezt is ösztönözheti, hogy 2020-ra GDP-arányosan a kutatás-fejlesztési kiadásokat a jelenlegi 1,4 százalékról 1,8 százalékra, míg 2030-ra 3 százalékra tervezik növelni. Az említett sok-sok pozitívum mellett van-e olyan ágazat, ahol még lenne mit tenni és fejleszteni a magyar gazdaságban?

Jelenleg a világgazdasági versenyben az autóipar diktálja a tempót, ami Magyarországnak azért jó hír, mert az autóipar jelenti a magyar gazdaság gerincoszlopát. Azonban megindult egy új típusú gazdasági verseny is, amelyben újabb és újabb érveket kell szolgáltatni a nagy nemzetközi cégeknek ahhoz, hogy miért Magyarországra hozzák a beruházásaikat.

Jövőbeli célkitűzésünk, hogy Magyarország ideális kutatás-fejlesztési helyszínné váljon. Ennek eléréséhez szükséges, hogy a lehető leggyorsabban összekapcsoljuk a digitalizációt a termeléssel, hogy a Made in Hungaryból Invented in Hungary legyen, azaz a vállalatok ne csak a termelés és a gyártás, hanem a fejlesztés során is Magyarországban gondolkozzanak.

 

A győri Audi 25. évfordulóján Ön úgy nyilatkozott, hogy a járműipar a magyar gazdaság zászlóshajója. Konkrétan mit értett ez alatt?

Azt már senki sem vitatja, hogy Magyarország az autóipar hagyományos korszakában az európai autógyártás egyik fellegvárává nőtte ki magát, hiszen 2017-ben csak az autóipar nyolcezer milliárd forint termelési értéket állított elő és jelenleg több mint 175 ezer embert foglalkoztat. Tavaly a magyarországi járműipar exportja két százalékkal, belföldi árbevétele hét százalékkal nőtt, az export aránya pedig 91,8 százalék volt. Magyarországon és Németországon kívül nincs a világon még egy ország, ahol mind a három vezető német prémium autómárka gyárral rendelkezik.

 

Nemsokára a 2018. év végéhez érünk. Ha mérleget vonunk, összehasonlítjuk a többi év gazdasági eredményét és számadást készítünk a 2018-as év gazdasági eredményeiről, eseményeiről, melyik az az eredmény, ill. esemény, amire legbüszkébb Magyarország külügyminisztereként?

Az elmúlt négy esztendő eredményei azt mutatják, hogy jó döntés volt egyesíteni a külpolitika és a külgazdaság irányítását. Büszke vagyok arra, hogy eddig minden évben nőtt a magyar export és tavaly meghaladta a 100 milliárd eurót. Szintén számottevő sikernek könyvelhetjük el, hogy a Magyarországra irányuló beruházások száma négy év alatt 60 százalékkal nőtt. Ezzel egyidőben elmondhatjuk, hogy a munkanélküliség 3,7 százalékra csökkent, ami gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent.

Tavaly, 2016 után másodszor, több mint 17 ezer állás létrehozásáról született döntés a beruházásösztönzési rendszeren keresztül.

Korábban az sem fordult elő, hogy a legtöbb beruházást magyar vállalatok hajtsák végre a beruházásösztönzési rendszeren keresztül. Ezek mind-mind olyan sikerek, melyekre büszkék lehetünk.

 

Megkérem, hogy számoljon be a tervekről is: milyen új beruházások, fejlesztések várhatók a közeljövőben mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban?

Van még egy-két nagy ágyúgolyó a csőben, melyekről jelenleg is folynak a tárgyalások és terveink szerint a közeljövőben be is jelentjük őket.