A közép-kelet-európai régió országai a német gazdaság elengedhetetlen partnereivé váltak – ez volt a DUIHK nemzetközi konferenciájának alapüzenete. Öt ország vállalati vezetői és szakértői arra is rávilágítottak a konferencián, mit kell és lehet még tenni a régió versenyképessége érdekében.

Miközben az elmúlt évek során politikai szinten a Németország és a régió közötti feszültség növekedésének lehettünk tanúi, addig elmélyülnek, és egyik rekordot a másik után döntik az üzleti kapcsolatok. Érdemes itt és most foglalkozni ezzel a különbséggel” – mondta el megnyitójában a DUIHK elnöke, Dale A. Martin. Azon túlmenően, hogy Németország és a közép-kelet-európai országok nemzetgazdaságai kölcsönösen függenek egymástól, európai szintű együttműködésre van szükség, mert nincs olyan ország, amely önmagában képes megfelelni a globális kihívásoknak. „A képzés és az innováció döntő a versenyképesség szempontjából, a térség régiói talán ezen a téren tudnak erősebben együttműködni” – zárta hozzászólását az elnök.

 

Történet

A DUIHK-t 1993. május 7-én 47 vállalat és szervezet alapította. Mint Német Külkereskedelmi Kamarát (AHK), még 1993-ban hivatalosan is elismerték. 1995-ben vásárolta meg a DUIHK a Lövőház utcai épületet, amely átfogó felújítás után 1998 óta a „Német-magyar Gazdaság Házaként” a Kamara székhelye. A mai DUIHK elődje az 1920-ban alapított „Budapesti Német-Magyar Kereskedelmi Kamara” volt, mely 1945-ig működött.

A DUIHK fő célja a német-magyar gazdasági kapcsolatok támogatása. Ennek érdekében:

  • professzionális szolgáltatásokat kínál,
  • információkat nyújt a gazdaságról,
  • számos lehetőséget és formát teremt a kapcsolatépítésre,
  • képviseli a tagjai érdekeit.

Számos német vállalat számára Magyarország is fontos értékesítési piac, beszerzési forrás vagy beruházási célpont.

A Kamara mintegy 900 tagvállalatot számlál, amelyek között sokan nemzetközileg ismert nagyvállalatok, a többség azonban kis vagy jellemzően közepes méretű vállalat, a gazdaság csaknem valamennyi ágazatában. A tagság önkéntes, és nem korlátozódik német hátterű cégekre.

 

A Magyarország és Németország közötti kapcsolatok

Magyarország és Németország között erős gazdasági és társadalmi kapcsolatok alakultak ki, amelyeket a 2008-2009. évi gazdasági válságot követő gazdasági folyamatok számos területen tovább mélyítettek. Napjainkban Németország hazánk legfontosabb külgazdasági partnere. Az export és az import területén egyaránt Németországgal bonyolítjuk a legnagyobb értékű áruforgalmat, a termék-külkereskedelem többlete 2015-ben 3,2 milliárd eurót tett ki. A magyar vállalatok által realizált hozzáadott érték 15 %-át német leányvállalatok állították elő.

 

Németország az unió meghatározó szereplője

Németország az Európai Unió legnépesebb állama, 2016. január 1-jén 82,2 millióan éltek a területén. Kontinensünk sűrűn lakott országai közé tartozik, átlagos népsűrűsége 227 fő négyzetkilométerenként, közel duplája az uniós átlagnak (117 fő/km). Az elmúlt 55 évben a népesség száma 13 %-kal emelkedett úgy, hogy a teljes termékenységi arányszám értéke évtizedek óta a reprodukciót biztosító 2,1 alatt van, és az ezredforduló óta 2014-ben volt a legmagasabb (1,47). A népesség gyarapodásának forrása a bevándorlás. A társadalom öregedése – hasonlóan más fejlett országokhoz – Németországban is az egyik legfontosabb demográfiai kihívás. A tartósan alacsony termékenység és a várható élettartam emelkedésének hatására a gyermekkorúak aránya csökken, az idősebb korosztályoké nő, így a csökkenő aktív korosztályokra jelentős eltartási teher nehezedik. Németországban a 64 évnél idősebbek aránya 2015-ben 21, a 15 évnél fiatalabbak aránya 13 %, míg az uniós átlag 19, illetve 16 % volt. Németországban kevesebben vannak kitéve a jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának (20 %), mint az unió egészében (24 %) vagy Magyarországon (28 %). A Német Statisztikai Hivatal (Destatis) adatai szerint 2015 végén több mint 9 millió külföldi állampolgár élt az országban. A legtöbben közülük Törökországból (1,5 millió), a korábbi Jugoszlávia területéről (1 millió 114 ezer) és Lengyelországból (741 ezer) érkeztek.

 

Az ELMŰ átadott több okososzlopot

Augusztus 21-én, Budapesten mutatta be az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport az első, csoportba kapcsolt közvilágítási okososzlopait.

A kísérleti projektben öt, különböző funkciókkal rendelkező közvilágítási oszlopot telepítettek és kapcsoltak össze. Az energiatakarékos világítás mellett az oszlopok több intelligens funkciót is biztosítanak: wi-fi szolgáltatást, videós térfigyelést, segélyhívást, elektromos járműtöltést, környezetérzékelő szenzorokat és programozható LED információs képernyőket. Az összköltség mintegy 50 millió forint volt.

Marie-Theres Thiell, az ELMŰ-ÉMÁSZ igazgatóságának elnöke és a DUIHK alelnöke elmondta: a projektben a csoport ötletgazdaként, befektetőként és fővállalkozóként, a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. a felállított oszlopok tulajdonosaként, a közvilágítás üzemeltetőjeként, befektetőként és finanszírozóként vesz részt. "A kísérleti projekt újradefiniálja a közvilágítást. Bemutatja az oszlopok újfajta hasznosításának lehetőségeit valós városi környezetben, valamint a jövőbeni értékesítés referenciájaként is szolgál", mondta a német menedzserasszony. Az oszlopokat kizárólag magyar partnerekkel fejlesztették, jó példák a magyar innovációra.

 

A DUIHK kereskedelempolitikai állásfoglalása

Legutóbbi ülésén a DIHK (Német Ipari- és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége) elnöksége egy átfogó kereskedelempolitikai állásfoglalást fogadott el és tett közzé.

Ebben olyan javaslatokat foglaltak össze, amelyek a német vállalatokat hivatottak segíteni a nemzetközi üzletben. Az állásfoglalást a DUIHK elnöksége július 25-én mutatta be a nyilvánosságnak, és küldte meg a Német Szövetségi Parlament (Deutscher Bundestag) Gazdasági Bizottsága, valamint az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága tagjainak.