Magyarországon mintegy 4,5 millióan dolgoznak, a 2018. évi 3,7 százalékos munkanélküliségi ráta jóval az uniós átlag alatt van, a foglalkoztatottak száma még tovább emelkedhet az országban, amiben az oktatásnak és a képzésnek fontos szerepe lesz. 2020. szeptember 1-től új szakképzési modellt vezetnek be. Kérem, tájékoztassa olvasóinkat erről az oktatási reformról, amely leginkább a szakképzést érinti!

Abból indulunk ki, hogy a rendszerváltást megelőzően Magyarországon egy nagyon jó szakképzés működött, mely sikeres volt, s ez a rendszerrel együtt megbukott. Ez a rendszer szétesett, s ezzel együtt új alapokra kellett helyezni az oktatást. Ez nemcsak Magyarországon volt így, a rendszerváltás után más országokban is ez a folyamat ment végbe. A szakképzést illetően a német duális rendszer elemeit próbáltuk átemelni ebbe a képzési struktúrába, s ennek továbbgondolásaként egy új szakképzési rendszert alakítottunk ki a kormány támogatásával. A kormány meghallgatta a Kamara véleményét, melynek értelmében a duális képzés felügyeletét a Kamara végzi, amely jórészt a képzési tananyagnak az előkészítését is magára vállalta. Az a véleményünk, hogy mindenképpen keresletorientált szakképzésre kell fókuszálnunk, mégpedig a munkaerőpiac igényeinek megfelelően, s azoknak eleget téve. Ágazatonként más és más az igény, ezért a vállalatokat is bevontuk, s velük együttműködve, a vállalatvezetőket megkérdezve indítunk olyan képzéseket, melyekre nagy szükség van és lesz a munkaerőpiacon. Másrészt igyekszünk átjárást képezni a szakképzés és az egyetemi oktatás között. Ezzel szeretnénk ösztönözni azokat a tehetséges diákokat is, akik, szeretnék továbbképezni magukat, hogy könnyített eljárásban az egyetemi oktatásban is részt vehessenek.

 

Ezt konkrét gyakorlati példával is alá tudná támasztani?

Ha valaki ügyes esztergályos, s úgy gondolja, hogy elméleti ismereteit is szeretné tökéletesíteni, legyen lehetősége bekerülni a felsőoktatásba, adott esetben a mérnökképzésbe. Így szeretnénk még vonzóbbá tenni a szakma tanulását, s egyúttal elérni azt is, hogy rendszeres jövedelemben részesüljön a diák. Azt is tudjuk, hogy a szakképzésre általában a vékonyabb pénztárcájú szülők gyermekei jelentkeznek, ezekben az esetekben a szocializálás szempontjából is fontos, hogy a diák havi jövedelemben részesüljön. Saját maga gazdálkodhat a pénzével. Mostanra már azt is elértük, hogy többen iratkoznak be a szakképzés rendszerébe, mint a gimnáziumokba. Ezidáig ez nem így volt, tehát ezzel a folyamattal a munkaerőpiac is hatékonyabbá válik. Nem beszélve arról, hogy ehhez egy infrastrukturális fejlesztés is hozzátartozik, vagyis a szakképzés megreformálásával, intézmények összevonásával már érdemes sportcsarnokot vagy uszodát építeni a szakképző centrumok közelébe, s így üzemgazdasági fejlesztéssel ténylegesen vonzóvá válhat egy-egy településen a szakoktatás. A lényeg, hogy ezzel a reformtörekvéssel 2020 szeptemberétől a munka becsületét szeretnénk visszaszerezni

 

Mindezt országos jelentőségűvé és méretűvé szeretnék tenni?

Ezt az új modellt valamennyi szakképzési központra kiterjesztjük. Tudni kell, hogy Magyarországon jelenleg négy szintje van a középfokú oktatásnak: a speciális igényű oktatás, vagyis a hátrányos helyzetűek, testi vagy szellemi fogyatékosok oktatása néhány ezer diákot érint, a második a szakmunkásképzés, amikor közvetlenül egy szakmát tanítunk meg, s annak az alapjait, a harmadik szintbe tartoznak a szakgimnáziumok, amikor technikumot hozunk létre 5 éves oktatással, s az 5. évben a diák a szakmát tanulja, a negyedik pedig a gimnáziumi oktatás.

 

Az utóbbi időben azt látjuk, hogy a visegrádi négyek országai nagy erőt képviselnek Európa politikai palettáján és fontos tényezővé váltak az EU-s tárgyalások során is, vagyis egyre nagyobb súllyal bírnak térségünkön kívül is. Az összefogás és együttműködés szemmel látható. Elmondható ugyanez a visegrádi négyek gazdasági együttműködésére is az Iparkamarák tekintetében?

Nagyon jó, szinte baráti a kapcsolatunk valamennyi Iparkamarával elnöki szinten is. Jelenleg elsősorban a politikai együttműködés nagyon erőteljes, ennek függvényében ezt mindenképpen tovább kell fejleszteni és építeni a gazdasági kapcsolatok és együttműködés irányába is. Komoly infrastrukturális együttműködési megállapodások előtt állunk, melyeknek megtárgyalásai az előkészítés fázisában vannak. Az energetikában már jelentős előrelépések történtek. Vannak olyan klaszterek, ahol ezeknek az együttműködéseknek a szerves része már megindult, ilyen például a szlovák-magyar autóipari klaszter, de ugyanez elmondható a többi iparágról is. A kamarai együttműködést illetően még hatalmas lehetőségek előtt állunk, ugyanakkor legfőképpen természeti adottságainkból kifolyólag vannak közöttünk különbségek, de épp ezáltal erősíthetjük egymás gazdasági életét, s ezek a különbözőségek további együttműködésekre sarkallnak és ösztönöznek bennünket. A legfontosabb, hogy a politikai együttműködésen túl erős gazdasági háttérrel rendelkezzünk!

 

Az autóiparban az elkövetkezendő években váltás lesz várható, ez pedig az elektromos autók térnyerése. Fel vannak rá készülve, s mit fog ez eredményezni?

Az biztos, előbb-utóbb bekövetkezik a váltás. Azt még nem tudjuk, milyen sebességgel és irányba fog haladni. A hibridautók kérdése a közeli években fog eldőlni. A portfólió és kutatásfejlesztés német kézben van, amit egyébként jónak tartok. Nekünk a változásokra oktatással, képzéssel kell felkészülnünk, akár középfokú, de felnőttoktatással is. Zalaegerszegen építettünk egy autóipari tesztpályát, amelynek kifejezetten az a célja, hogy az autóipari fejlesztéseket és kutatásokat Magyarországra vonzzuk. A tesztelést további lépések fogják követni. Készenlétben kell lennünk. Minden országnak reagálnia kell erre a folyamatra, azt még nem tudjuk, hogy ez hogyan és miképpen fog lezajlani.

 

Elnök úr, Ön egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy kirobbanó erőben van a magyar gazdaság. Mivel tudja alátámasztani állításának igazát 2019 nyarán?

Tény, hogy Magyarország kormányának növekedésösztönző gazdaságpolitikája révén 2013-ban fordulat következett be, a magyar gazdaság tartósan magas ütemű bővülést ér el, az elmúlt évben a magyar gazdaság 4,9 százalékkal nőtt. Cél, hogy gazdaságunk bővülése legalább 2 százalékponttal meghaladja az Európai Unió növekedési ütemét.

Az is tény, hogy 2002 után, mint Kamara, nagyon erőteljesen bíráltuk a kormányzást. Konfliktusba kerültünk az akkori kormánnyal. Eléggé eldurvult ez a vita. Magyarország a rendszerváltás utáni évekből tíz évet vesztegetett el és egy hibás gazdasági társadalompolitika mentén 2002 és 2010 között nagyon nagy lemaradás jellemezte országunkat a többi visegrádi országhoz képest. 2010 és 2013 között az átalakításnak volt egy költsége, a gazdasági rendcsinálásnak nagy ára volt, de 2013-tól fellendülőben, növekedési pályán vagyunk. Nincs olyan makroágazati mutató, amely ne lenne pozitív, az államadósság folyamatosan csökken, a GDP tartósan magas, a munkanélküliség rendkívül alacsony, a lakossági megtakarítások folyamatosan növekszenek. Nem tudok olyan fejlesztésről, amely ne lenne Európa legjobbjai között. Nagy kérdés a külgazdaságnak az alakulása, mivel akárcsak a többi posztkommunista országra, ránk is befolyással lesznek a nagyobb gazdasági rendszerrel rendelkező országok.

 

Említsen meg olyan ágazatokat, melyeknél ez az Ön által említett kirobbanó erő érzékelhető!

Legfőképpen az autóipart említeném, amely szépen fejlődik, még akkor is, ha vannak bizonytalan tényezők is. Nagyon fontosnak tartom a beszállítók körét. Tudjuk, hogy az autógyártás külföldi tulajdonban van, de a beszállítói láncokon keresztül a hazai cégek nagyon nagy lehetőségekhez juthatnak. De tovább sorolhatnám a kommunikációs technológiákat, az informatika, számítástechnika és a digitális világ szakterületét. Magyarországon nagyon erőteljes a turizmus, az agráriumnak a fejlődése, a gyógyszeripar, illetve az egészségügy is jól teljesít. A rendszerváltás utáni romokra egy nagyon erőteljes gazdasági rendszer épült fel. Kiemelném a hazai középméretű vállalkozásokat is, melyek a jól működő gazdasági élet szerves részei. Ahol van egy jól működő autógyár, oda be kell szállítani a gumiabroncsot, s oda alkatrészgyártók is kellenek, vagy épp karbantartók. Lassacskán így alakulhat ki egy egészséges lánc: különböző szolgáltatások, családi vállalkozások, fodrászat, wellness stb.

 

E kitűnő gazdasági fejlesztések, vállalkozások mellett vannak-e olyan kihívások és veszélyforrások, melyeket jó, ha szem előtt tartunk?

Nagyon sok ilyen veszélyforrás van. Még sok megválaszolatlan kérdés előtt állunk. Hogyan fog alakulni a világgazdaság, az amerikai kereskedelmi háború. A digitális világban Európa lemaradt. Japán, Kína, India ebben elöljáró, legyen szó akár a repülőiparról is. Európa korábbi pozíciója ezekkel a nagyhatalmakkal szemben gyengült. Ugyanolyan komoly kihívásnak számít a munkaerő árának a kérdése is a V4 országaiban.

 

Elnök úr, mivel az Ipari Riportok cseh tulajdonban lévő szakfolyóirat, érdekelne bennünket véleménye, hogyan értékeli a magyar-cseh kapcsolatokat és együttműködést, abból kifolyólag is, hogy nemrég Zeman köztársasági elnök úr is látogatást tett önöknél.

Volt alkalmam Zeman úrnak vacsorát adni, amikor hivatalosan Magyarországon járt. Nagyon jó benyomást tett rám az elnök úr. Sokat tudtam róla, de a találkozások alkalmával személyesen újabb impulzusokat kaphattam tőle. A cseh és magyar gazdaság hasonló helyzetben van, akár a méreteik tekintetében. Igaz, nem vagyunk szomszédos államok, de nem vagyunk messze egymástól. Csehország sokkal racionálisabb és bölcsebb politikát folytatott annak idején, amikor nálunk más kormány volt hatalmon. Úgy tapasztaltam, Csehország sokkal jobban kézben tartotta és megőrizte az iparát, sokkal jobb lépéseket tett a fejlődés és fejlesztés irányába, míg Magyarország nagyon sok hibát vétett. Mi hagyományos iparágainkat alig, vagy egyáltalán nem tudtuk megvédeni. Ami a két ország gazdasági életét illeti, úgy látom, hasonló lesz a fejlődésünk. Főleg az energetika és a nukleáris ipar területén vannak óriási lehetőségeink. Magyarország nagy befektetésre készül ezen a területen, s ebben Csehországnak komoly tapasztalatai vannak az ipari és gyártási kapacitás területén is. Elengedhetetlen az együttműködésünk és a baráti kapcsolataink ápolásra. Ezt bizonyítja az is, hogy látogatása alkalmával Zeman elnök úr olyan vállalkozókkal érkezett, akikkel a vacsora utáni napon a paksi atomerőműben tartottak szakmai megbeszélést.

 

Utolsó kérdésem az atomenergia felhasználására vonatkozik: Ön szerint a villanyenergia gyártásának és fejlesztésének leghatékonyabb módja az atomenergia felhasználása?

A mai tudásunk alapján igen, de nem látjuk még pontosan, lesz-e olcsóbb, mint az atomenergia. Ipari méretekben nézve nem tudjuk előre, mivel készülnek a kulisszák mögött. A gőzenergiát még annyira nem ismerjük. Úgy látom, a villanyenergia gyártásánál egyelőre az atomenergia felhasználása a leghatékonyabb.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beruházási bajnoknak nevezte Debrecent az Alföldi Tej Kft. sajt- és porítóüzemének 2019. május 21-i átadásán. Elmondta továbbá, hogy Debrecenben 8142 új munkahely jött létre és 544 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg. Ennek a kiváló gazdasági eredménynek a függvényében még milyen megoldandó feladatokat és beruházásokat terveznek a közeljövőben?

Szijjártó miniszter úr a 2018-as magyarországi munkahelyteremtő beruházások adatai alapján teljesen megalapozottan nevezte Debrecent beruházási bajnoknak. A 2018-as esztendő Magyarország számára kiemelkedő év volt nemzetközi viszonylatban is, hiszen 4,3 Mrd euró értékben került sor beruházás-bejelentésre, és ebben a különösen erős évben a Magyarországot választó beruházások értékének 1/3-a érkezett Debrecenbe. Ez a nagyfokú üzleti bizalom komoly kihívások elé állítja a várost, mindenekelőtt a rendelkezésre álló ipari infrastruktúra tekintetében. Jelenleg több mint 700 hektár területen zajlanak ipari infrastruktúra fejlesztési munkálatok, több helyszínen a város nyugati oldalán. Tudomásunk szerint jelenleg ez a legnagyobb egyidejű iparfejlesztési beruházás Európában. Ezek a fejlesztések magukba foglalják a beruházási területek földmunkáit, közműfejlesztéseket (elektromos energia, gáz, víz, csatorna, informatika), vasút- és úthálózatfejlesztéseket, közúti és autópálya csomópontok fejlesztését. Az Északnyugati Gazdasági Övezet mellett, ahol a BMW új gyára fog felépülni, egy új intermodális vasúti logisztikai terminál épül, amely a régió iparának vasúti szállítási igényeit lesz képes kiszolgálni. Jelenleg ennek és más közlekedési fejlesztéseknek a tervezési folyamatai zajlanak.

 

Kérem, tájékoztassa az olvasókat a BMW-vel kötött megállapodásról. Milyen ütemben folynak a munkálatok?

Tavaly októberben írtuk alá a BMW Group képviselőivel azt a megállapodást, amely a BMW új európai gyárának megépítéséhez szükséges előkészületi munkálatokat és a szükséges beruházási terület biztosítását szabályozza. A rendelkezésre álló teljes fejlesztési terület, amely 400 ha, valamint a hozzá kapcsolódó beszállítói park területe jelenleg önkormányzati tulajdonban vannak. A 400 hektáros fejlesztési terület az előkészítő munkák elvégzése után értékesítésre kerül a BMW részére. Megtörtént a teljes terület régészeti feltárása, jelenleg a földmunkák zajlanak, úgymint a terület szintezése, a talajstabilizálás, a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése, valamint a szükséges ipari közműinfrastruktúra kiépítése. Ezek a munkálatok Debrecen önkormányzatának beruházásában valósulnak meg a megállapodás értelmében. Az iparterülethez és Debrecen északnyugati városrészéhez kapcsolódó közlekedésfejlesztési elemek állami beruházásban épülnek meg a következő években. Kijelenthető, hogy a beruházás az eredeti terveknek megfelelően halad.

 

Debrecenben öt, készre szerelt Mercedes-Benz Conecto csuklós autóbuszt adtak át az Inter Traction Electrics Kft. jóvoltából. Ez a beruházás mennyire könnyíti meg és teszi hatékonyabbá a város közlekedését?

Az elmúlt évek történései egy igazán különleges helyzetbe hozták Debrecent, hiszen mi vagyunk tudomásom szerint az egyetlen olyan város, ― s ha netán mégis van ilyen, minden bizonnyal nem sok ―, ahol a két nagy német járműipari óriás, a BMW és a Daimler is rendelkezik majd gyártási kapacitással. A Mercedes buszok gyártása már valóban elkezdődött Debrecenben, az ITE Kft. helyi gyártócsarnokában. A cég magyar középvállalatként, s az EvoBus Hungária Kft. Partnereként, megkapta a gyártási jogosultságot a Mercedes-Benz Conecto buszok gyártására. Magyar hozzáadott értékkel ezidáig 80 új autóbusz került összeszerelésre Debrecenben. Az elkészült autóbuszokat az ITE Kft. folyamatosan szállítja a megrendelőinek. Az 5 új Mercedes busz, amelyek néhány hónapja közlekedik a városban, sokkal környezetbarátabb a jelenleg használtaknál, jobb üzemeltetési paraméterekkel rendelkezik, mint a buszpark túlnyomó többségét kitevő Volvo buszok és nem utolsósorban az utasok is nagyon pozitívan fogadták. Ez azért nem is csoda, mivel a Volvók már több mint tíz éve közlekednek a debreceni utakon.

 

A szakképzés fejlesztésére, a technikusképzés beindítására 7,3 milliárd forint jut, de német nyelvű, illetve a környező országok nyelvén oktató középiskolákat is létesítenek Debrecenben, az utóbbiakat a határon túlról érkező, magyarul nem tudó fiatalok oktatására. Mi a fő céljuk az oktatási hálózat kiszélesítésével és hogyan, milyen stratégiával szeretnék megszólítani a tanulni vágyó fiatalokat?

A városstratégiánk egyik legfontosabb területe, az egyik legfontosabb erőforrása az oktatás. Úgy tekintünk erre a területre, mint amely a város növekedésének és gazdasági fejlődésének legfontosabb feltétele. Érzékelvén a Debrecen iránt megnyilvánuló üzleti érdeklődést és bizalmat, 2015-ben meghirdettük a debreceni oktatás expanzióját. Létrehoztuk a Debreceni Oktatási Tanácsot, amely a város valamennyi oktatási szervezetének képviselőit integrálja az önkormányzat koordinációja mellett és minden szereplő számára biztosítja valamennyi releváns információhoz való hozzáférést az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig. A városban működő vállalatokat összekapcsoltuk az oktatási szervezetekkel, a debreceni szakképzési rendszer karrierközpont működik, amely a tehetséges diákokat kapcsolja össze az érdeklődési területüknek megfelelő vállalattal. Ennek a stratégiának köszönhetően folyamatosan növekszik a debreceni oktatási rendszerbe jelentkezők száma. Az iskolát választó fiatalok megértették azt az üzenetünket, hogy érdemes Debrecenben tanulni, mert itt olyan vállalatokkal kerülhetnek kapcsolatba, mint a BMW, a Continental, a KRONES, a Thyssenkrupp, a National Instruments, a TEVA, a Richter és még hosszan lehetne sorolni. Tudja mindenki, hogy a munkaerőpiacon vannak feszültségek. Mi ezt a versenyt már az oktatás időszakában meg akarjuk nyerni. Minél több diák tanul a városban, annál több szakképzett fiatal lép ki a debreceni munkaerőpiacra. Oktatási rendszerünk fejlesztésével ezt a folyamatot tudjuk támogatni.

 

A Schaeffler AG debreceni telephelyén az új gyártócsarnok avatását és a Schaeffler Debrecen 20 éves fennállását ünnepelték az év elején. A 80 millió eurós befektetéssel egy rendkívül modern, 22 ezer négyzetméter alapterületű épület készült el. Mennyi munkahelyet sikerült biztosítaniuk az egy- és duplasoros kúpgörgős csapágyak gyártásával?

A Schaeffler AG új debreceni gyárában a gyártást januárban indította be a cég. A 130 millió eurós beruházás 500 új munkahelyet teremtett a városban, ezzel az FAG alkalmazottainak száma Debrecenben eléri az 1600 főt. Ezzel a fejlesztéssel a város egyik legnagyobb foglalkoztatójává vált.

 

Az Ön városában a Villanyautósok Közösségének tagjai június végén avatták fel Magyarország első többszabványú villámtöltőjét. Milyen jelentőséggel bír a gazdasági életre ez az esemény?

Egy fejlett városnak ma már tudnia kell biztosítani az elektromos járművek használatának feltételeit is, hiszen ezek az autók egyre népszerűbbek és Debrecenben is egyre többen használják. 3 évvel ezelőtt üzemeltük be az első elektromos töltőállomást a városban, ma már a város különböző pontjain 10 üzemel és a következő hónapokban további egységek lesznek telepítve. Ezeknek a töltőknek nem elsősorban a gazdasági életre gyakorolt hatása bír jelentőséggel, meglétüket a város élhetősége, életminősége és a környezettudatos közlekedés szempontjából tartjuk fontosnak.

 

A város sokoldalúságát bizonyítja, hogy a sport, a kultúra és a tudomány területein is kiemelkedő, amit az érdeklődők és az ide látogatók is tapasztalhatnak. A város sokat épült és szépült az utóbbi évtizedekben, amihez az itt élők támogatására is szükség volt. Milyen további célkitűzései vannak a jelenleginél jobb életminőség megteremtése érdekében a debreceni polgárok számára?

A város komplex gazdaság és városfejlesztési programját az Új Főnix Tervben foglaltuk össze. A fejlesztési program nagyságrendje meghaladja a 200 Mrd forintot. Ennek végrehajtása most van folyamatban, a program befejezését 2022-re tervezzük. Ezzel párhuzamosan kidolgoztuk a hamarosan bemutatásra kerülő Debrecen 2030 tervet, amelyet 2020-ban szeretnénk elindítani. A kultúra területén színházfelújítást, valamint egy új színház kialakítását tervezzük. A Kormány az elmúlt hónapban fogadta el a Debrecen 2030 oktatási programot, amely a szakképzés és a felsőoktatási képzés járműipari fókuszú fejlesztéséhez rendeli a szükséges forrásokat. Jelentős közlekedési fejlesztéseket tervezünk, összhangban a városszerkezet változásával, új közösségi közlekedési vonalak kialakításával. A gazdaság erősödésével párhuzamosan jelentősen növekszik a forgalom a városban, így úthálózatfejlesztéseket, közlekedési csomópontok fejlesztését végezzük most is és tervezzük a jövőben is. S végül, de nem utolsósorban a Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére készülünk, hiszen a jelenlegi forgalom alapján kijelenthető, hogy kinőttük a mostani infrastruktúrát.

 

Végezetül, ha van olyan terület, amelyre az eddigiekben nem tértünk ki, azonban fontosnak tartja megemlíteni, kérem, ossza meg ezeket az olvasóinkkal.

Debrecenben a nemzetközi kapcsolatok nagyon intenzívek. Számos testvérvárosunk van, melyek közül kiemelnék néhányat, például: a csehországi Brno városát, a német Paderbornt, vagy az amerikai New Brunswickot, melyekkel úgy a kultúra, mint az oktatás és a sport területén szoros kapcsolatot ápolunk. Egyre több nagy nemzetközi cég jelenik meg városunkban. Az itt élő expatok életét igyekszünk folyamatosan segíteni, komolyan vesszük a „nemzetköziesedést". Városunkban egyedülálló képzési rendszerrel fog működni idén szeptembertől az a nemzetközi iskola, az International School of Debrecen (ISD), amely teljesen új távlatokat nyithat a város közel fél évezredre visszatekintő oktatási rendszerében. Az iskolában nemzetközi rendszerű képzés lesz, melyben egyaránt részt vehetnek külföldi és magyar diákok. Ez egy olyan magas szakmai színvonalat képviselő létesítmény, amely a nemzetközi sztenderdeknek megfelelve támogatja az oktatás hatékonyságát, ugyanakkor valamennyi érintett (család, vállalat, oktató, akkreditáló szerv) igényét is kielégíti.

 

 

  Papp László - életrajz:

1972-ben születtem. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem jogi diplomát 1996-ban. 1998-ban egyéni képviselőként a Fidesz támogatásával szereztem mandátumot és lettem tagja Debrecen város közgyűlésének. A képviselői munka mellett ügyvédként dolgoztam. 1999-ben alapítottuk feleségemmel közös ügyvédi irodánkat. Ügyvédként elsősorban polgári, gazdasági, társasági jogi ügyekkel foglalkoztam. 2010 óta szüneteltetem ügyvédi tevékenységemet. 1998 és 2010 között 4 önkormányzati választáson indultam képviselőjelöltként, mindegyiken sikeresen szerepelve egyéni mandátumot szereztem a választókörzetemben. 2010 és 2014 között városstratégiáért és gazdaságfejlesztésért felelős alpolgármesterként dolgoztam. 2014-től Debrecen polgármesterének tisztségét töltöm be.

20 robogóval indult el az E.ON és a blinkee.city együttműködése Pécsen. A főváros után elsőként az egyetemi városban élvezhetik a hazai használók a 100%-ban elektromosrobogó-megosztó rendszert, amely csökkenti a légszennyezettséget, a városi zajterhelést és a forgalmi dugókat, miközben felgyorsítja, könnyebbé és költséghatékonyabbá teszi a városi közlekedést. A robogóval Pécsen belül szabadon közlekedhetnek a felhasználók, a városon belül kijelölt zónában pedig bárhol le is állíthatják.

This week is the last chance to register with the lowest price, so tickets are still available.

 15% discount

Register NOW >> http://www.adamsmithconferences.com/AS1181MAMGren

Elindult a hálózat kiépítése, csütörtökön Nyíregyházán átadták az első olyan elektromosautó-töltőállomást, amit az ALDI és az E.ON együttműködéseként alakítottak ki. Az energiavállalat és a kereskedelmi áruházlánc múlt évben kötött megállapodást arról, hogy 123 magyarországi ALDI parkolójában lesz elérhető E.ON által telepített és üzemeltetett töltőpont. Az első 6 oszlopot Nyíregyházán építették ki és helyezték üzembe, a hálózatba a tervek szerint nyár közepéig Szolnokot, Debrecent, Pécset, Székesfehérvárt, Veszprémet, Győrt és Sopront is bekapcsolják.

 

2018-ban Magyarországon 1.284 elektromos autót helyeztek forgalomba, ez önmagában annyi, mint Csehországban és Lengyelországban együttesen, sőt négyszer annyi, mint ahány elektromos autót például Szlovákiában üzembe helyeztek. Elektromos autóból hazánkban jelenleg Budapesten és a környező településeken üzemel a legtöbb, a környezetkímélő járművek elterjedésének egyik akadálya a hézagos töltőállomás-hálózat, ami most megváltozhat, ugyanis az E.ON és az ALDI egységes, országos elektromosautó-töltőállomás hálózatot épít ki. Jelenleg 75 településen működik ALDI üzlet és a legtöbbjüknél lesz töltőoszlop. Ez összesen 360 új elektromosautó-töltőpontot jelent, és egyben óriási ugrást az országos lefedettségben.

 

A három nyíregyházi ALDI áruháznál 5 darab AC és 1 DC töltőoszlopot állítottak fel, összesen 12 töltési ponttal. A következő hónapokban további 120 ALDI-nál alakít ki töltőket az E.ON, üzletenként egy vagy két töltőoszloppal, tehát 2 vagy 4 töltési ponttal. A sorban következő városok: Szolnok, Debrecen, Pécs, Székesfehérvár, Veszprém, Győr és Sopron. Ez a nyár közepéig további 10 töltőoszlopot jelent, melyek fele a tervek szerint 25 kW teljesítményű DC töltő lesz, igazodva az adott ALDI áruház településen belüli elhelyezkedéséhez, a vásárlók igényeihez és a helyben már elérhető elektromosautó-töltési lehetőségekhez.

 

„Egy bevásárlás az ALDI-ban olyan alkalom, amikor az elektromos autót megfelelő szintre lehet tölteni a további úthoz anélkül, hogy erre külön időt kellene szánni. Dolgozunk annak a rendszernek a kialakításán is, amely az E.ON közterületi elektromos töltőit az otthoni töltési lehetőséggel kombinálja, a szolgáltatást csomagban kínálva, kedvezményes szolgáltatási díjjal, hűségakciókkal. Ezen a téren is olyan megoldásokat szeretnénk kínálni ügyfeleinknek, amelyek kényelmesebbé teszik életüket” – mondta Tóth Béla, az E.ON Hungária igazgatósági tagja.

 

„Immár 11 éves magyarországi működése során az ALDI mindig is többet kívánt nyújtani vásárlói számára. Termékeink magas minősége, folyamatosan alacsony ára, üzleteink kialakítása és a munkatársaink által nyújtott kiszolgálás színvonala meggyőző érvek a magyar fogyasztók számára. Működésünk során felelősséget vállalunk az élhető környezetért és a társadalomért, éppen ezért számos lépéssel csökkentjük bolygónk terhelését. Az E.ON-nal közösen megvalósított országos elektromosautó-töltőhálózat is ennek a folyamatnak része, hiszen nem csupán egyszerű és kényelmes töltési lehetőséget biztosítunk, hanem a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás csökkenése az egész magyar társadalom számára előnyös” – tette hozzá Bernhard Haider, az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. ügyvezető igazgatója.

 

Az E.ON már több éve nyújt e-közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatásokat, nemcsak töltőket értékesít, hanem gondoskodik a kivitelezésről és biztosítja a folyamatos üzemeltetést is. A 2018 nyarán Budapesten elindult, azóta jelentősen bővített blinkee.city elektromosrobogó-megosztó szolgáltatás támogatása jelentős lépés volt az elektromos közlekedésre ösztönző úton, emellett az energiavállalat elektromos autó flotta szolgáltatást is nyújt. Az E.ON és az ALDI is elkötelezett a fenntarthatóság és az energiahatékonyság mellett, erőforrásaikkal támogatni kívánják a környezetkímélő közlekedést, bolygónk védelmét. A két vállalat együttműködése a töltőhálózat kiépítésére és üzemeltetésére 10 évre szól, és további 5 évvel meghosszabbítható.

 

Az ALDI számos lépéssel csökkenti szén-dioxid lábnyomát, hiszen 2017 óta mind a biatorbágyi 52.000 négyzetméteres logisztikai központjának, mind pedig valamennyi magyarországi üzletének teljes áramszolgáltatását Magyarországon előállított zöldárammal biztosítja és így nagyságrendileg 12.000 tonnával mérsékli CO2 kibocsátását. Ezáltal jelentős terheléstől óvja meg a vállalat a környezetet, hiszen a zöldáram segítségével az áruházlánc CO2 kibocsátásának fő kiváltó okát csökkenti nullára, továbbá klímavédelmi projektek támogatásával ellentételezi az operatív működéséből származó üvegházhatású-gázkibocsátását, így karbonsemleges működésű. A vállalat 2025-re a saját márkás termékek esetében 100%-ban újrahasznosítható csomagolóanyagot fog használni. Az elektromosautó-töltőhálózat egy további lépés a környezeti terhelés csökkentésében, hiszen az ALDI vásárlói az áruházi parkolókban felölthetik arra alkalmas gépjárműveik akkumulátorát és csökkenthetik a belső égésű motorok használatából származó károsanyag-kibocsátást.

 

A Nyíregyházán üzembehelyezett és átadott elektromos autótöltők az alábbi ALDI áruházaknál és töltőtípusokkal biztosít E.ON töltési szolgáltatást az elektromos autót használók részére:

  • Kállói út 16/C. - 2 db 22 kW teljesítményű AC töltő
  • Pazonyi út 40. – 2 db 22 kW teljesítményű AC töltő
  • Törzs utca 2. - 1 db 22 kW teljesítményű AC és 1 db 25 kW teljesítményű DC töltő

 

 

Az ALDI-ról

Az ALDI a diszkont filozófia megalkotójaként kiváló minőségű élelmiszereket és non-food termékeket biztosít vásárlói számára a lehető legkedvezőbb áron. Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. 2008-ban nyitotta meg hálózatának első áruházát Magyarországon, jelenleg országszerte 138 üzlettel van jelen a magyar kiskereskedelemben és több mint 3.300 főt foglalkoztat. A vállalat ALDI UTAZÁS márkanév alatt egyéni és csoportos utazások, szállások és repülőjegyek széles körét kínálja online platformon, továbbá három üzletének parkolójában diszkont benzinkutakat üzemeltet. A vállalatról bővebb információ a www.aldi.hu honlapon található.

 

Az E.ON-ról

Az E.ON Európa 13 országában van jelen és tölt be meghatározó szerepet az energiapiacon illetve az innovatív energetikai megoldások területén. A vállalatcsoport áramhálózati társaságai a Dunántúlon és a Tiszántúl három megyéjében juttatják el a villamos energiát a végfelhasználókhoz, gázhálózati társaságai a Dunántúl hat megyéjében működnek. Közel két és félmillió ügyfelet lát el villamos energiával az egyetemes szolgáltatás keretében, valamint több tízezer kis-, közepes és nagyvállalatot árammal és földgázzal a versenypiacon. Emellett az E.ON Hungária aktív alakítója az új energiavilágnak speciális energiatermelési projektjeivel, új energetikai megoldásaival és termékek kialakításával, tanácsadással. Az E.ON Hungária cégcsoportnál 5.000 kiválóan képzett, elkötelezett, odaadó szakember dolgozik.

Central European Automotive Forum 2019 brings together all the leading players in CEE automotive industry. OEMs, T1 and T2 suppliers, as well as solutions providers all gather in Hungary for 2 days of news and networking.

Lipták-Fegó László villamosmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Nagyon sokáig úgy gondolta, hogy tudományos pályán fog tevékenykedni. Egy nyári gyakorlat keretén belül jutott el Spanyolországba, ahol az először 2 hónaposra tervezett tartózkodása 8 évesre nyúlt. Egy kábeltesztereket fejlesztő cégnél dolgozott. Gyermekkorától tartó hobbiját, a számítógépes programozást nem hagyta el, így programozói kutatásfejlesztés munkakörben tevékenykedett. Ebben az időszakban kezdett el érdeklődni a cégvezetés, a cégműködés és a vállalatvezetés iránt, mindezekkel munka mellett elvégzett hétvégi tanfolyamok során, ill. távoktatás keretében ismerkedett meg. A cégtől is kapott lehetőséget: mérnök kereskedőként és mérnökségvezetőként folytathatta pályáját. 2006-ban a spanyolországi Gestamp cégnél ismerkedett meg a préselés és a hegesztés technológiájával. Életében az újabb változás 2007-ben jött el, ettől kezdve már folyamatosan Magyarországon tartózkodott. Ekkor teljesedett ki karrierje: a mérnökségvezetői pozícióból kiindulva, több cégen és egyre nagyobb felelősségű pozíciókon keresztül, egészen a szolnoki Segura gyárigazgatói funkciójáig jutott el. Azon igazgatók közé tartozik, akik a kedvtelésüknek is tudnak élni. Rendszeresen komolyzenei hangversenyekre jár, szeret olvasni. Ha teheti, eljár futni, télen síel és korcsolyázik. Úgy tartja, hogy az embernek jó karban kell tartania magát. A kikapcsolódás közben új ötletek születhetnek, amelyeket munkája során kamatoztathat.

Miniszter úr, ha visszatekintünk az elmúlt hónapok gazdasági eseményeire és fejlesztéseire, rendkívül sok beruházást, gazdasági eredményt tudhat magáénak Magyarország. Ezek közül a legfőképpen Magyarországot érintő beruházások közül mely iparágazatokat és azon belül mely fejlesztéseket tudná kiemelni az olvasók számára?

Az elmúlt évek gazdasági kihívásaira Magyarország bátor és eredményes válaszokat adott, aminek köszönhetően mára a világ legnagyobb, legversenyképesebb és leggyorsabban fejlődő vállalatai is úgy tekintenek hazánkra, mint ahová érdemes befektetni. A közelmúltból az egyik legjelentősebb beruházás a BMW debreceni gyára, de ugyanígy jelentős az elektromotorok sorozatgyártásának megkezdése az AUDI kutatási-fejlesztési központjában, Győrben, illetve a Mercedes-Benz új autógyárának építése Kecskeméten.

2018. szeptember 6-án a ZF konszern vezetői, illetve Szijjártó Péter Magyarország külgazdasági és külügyminisztere jelenlétében hivatalosan is átadásra került az új gyár, melyben 8 sebességes automata személygépkocsiváltók előállítása vette kezdetét. A beruházás 31,5 milliárd forint értékű, melyhez Magyarország 6,7 milliárd forint állami támogatással járult hozzá. A gyár évi 150 000 sebességváltó előállítására képes, 770 munkaerő foglalkoztatásával.

A miniszter kiemelte, hogy Magyarország a járműiparban Közép-Európa meghatározó szereplője, minden eddigit meghaladó termelési értékekkel, mely tavaly meghaladta a 8000 milliárd forintot. Az előállított termékek csaknem 100 %-a exportra megy, az ágazat 167 000 embert foglalkoztat, az összipari kibocsátás majdnem 30 %-t teljesítve.

Michael Hankel, a ZF csoport alelnöke a másfél év alatt megvalósult beruházás jelentőségét méltatva hangsúlyozta: azért döntöttek Eger mellett, mert az itt dolgozóknak komoly tapasztalata van a sebességváltó gyártásban és emellett a város, valamint a térség infrastrukturális adottságai is kedvezőek.

A közép-kelet-európai régió országai a német gazdaság elengedhetetlen partnereivé váltak – ez volt a DUIHK nemzetközi konferenciájának alapüzenete. Öt ország vállalati vezetői és szakértői arra is rávilágítottak a konferencián, mit kell és lehet még tenni a régió versenyképessége érdekében.